A netsemlegességtől a farkát csóváló programig

A suli csak január közepén kezdődik újra, a pénzünk nagy részét elköltöttük az utazásokra (jobb helyre nem is mehetett volna), odakint pedig meglehetősen hideg van, bőven volt időm elmerülni azokba a könyvekbe, amelyeket még ősszel gyűjtöttem össze, hogy mindenképpen el kell őket olvasni. Ez tehát most itt egy olvasónapló-féle. A listával még nem végeztem, természetesen, de röviden összefoglalom, amiket olvastam, hátha valaki kedvet kap hozzájuk.

Serial: a krimi életet lehel a podcastba

A letölthető, bárhol meghallgatható hangfájl műfaja már rég létezik, de a Serial az első, amely tömegsikert ér el. Úgy értem… én életemben nem hallgattam még podcastot. Most viszont az ismerőseim nagy része erről beszél. Az egyik lakótársam, Priyali hajnalban felkelt és végighallgatta az első 11 részt. A másik, Rosie, fülhallgatóval ül a kanapén és nem lehet hozzászólni.

Edward Snowden volt a meglepetés

Délután négykor már nagyon fáradt voltam, de a program szerint volt még egy teljes panel. Igaz, kicsit furcsa, mert eddig minden panel 40 percet kapott, 5-6 megszólalóval. Ezt pedig 60 percesre tervezték, összesen kettővel. De ha már itt voltam, megvártam – ráadásul Julian Sanchez, a Cato munkatársa és a nap “levezetője” szerint aki hazamegy, nagyon meg fogja bánni.

A magyar zsidóság tragédiája 20 sorban

Amikor arról van szó, hogy a nácik sterilizáltak hátrányosan megkülönböztetett csoportokat, a kiállítás konkrétan leírja: ilyen először Amerikában történt. Később pedig, amikor egy képen azt látjuk, hogy a harmincas években az árják és a zsidók nem ülhettek az utcán ugyanazokra a padokra, hanem csak a számukra kijelöltekre, a kiállítás megjegyzi: ehhez az “ötletet” az Amerikában a feketéket és fehéreket szegregáló törvényekből merítették.