Sokáig kerestem a címhez a megfelelő magyar kifejezést arra az angol szóra: gaslighting. Ez ugyanis az amerikai politikai sajtó egyik kedvelt kifejezése mostanában, mert a gaslighting az egyik elmélet, amellyel a Trump-jelenséget próbálják magyarázni. Annak is egy különös részét: azt, hogy folyamatosan, a tények és bizonyítékok ellenében is kitartóan hazudik.

A gaslighting az 1944-es film, a Gázláng címéből ered. Ebben Ingrid Bergman egy nőt játszik, akit a férje manipulál. Azért, hogy a férj féltve őrzött titka ki ne derüljön, elhiteti a feleségével, hogy kezd megőrülni. Ahol egyik nap egy kép volt a falon, ott másnap már nincs. A gázlámpa fénye néha elhalványul, pislákol. Ám a férj szerint a nő mindezt csak képzeli – az asszony pedig lassacskán már saját memóriájában, elméjében sem bízik.

A kifejezés később átkerült a pszichológiába és bevett leírása lett a pszichés bántalmazás egyik formájának: amikor az egyik fél úgy manipulálja a másikat, hogy az saját beszámíthatóságát is kétségbe vonja. Külső kontroll vagy tárgyi bizonyítékok nélkül pedig könnyen elveszíti valaki a talajt a lába alól – például egy bántalmazott nő elhiszi a férjének, hogy megérdemli, hogy megüssék, megcsalják vagy elszedjék az általa keresett pénzt.

Az amerikai sajtóban pedig egyre többen vélik úgy, hogy Donald Trump éppen ezt csinálja – az egész országgal. Vegyük erre a legismertebb példát: Trump volt az, aki éveket át vezette és tüzelte azt a tábort, amely megkérdőjelezte, hogy Barack Obama az Egyesült Államokban született. Ez esetben ugyanis az amerikai alkotmány szerint nem lehetett volna elnök. Trump addig húzta az ügyet, hogy Obama előállt születési anyakönyvi kivonatával. Amikor a 2016-os kampányban Trumpot megkérdezték arról, vajon most már elhiszi-e, hogy Obama Amerikában született, közölte: persze, de egyébként az egész anyakönyvikivonat-kérdést Hillary Clinton kezdte.

És itt a gaslighting: nem érdemes tagadni, hogy Trump volt az anyakönyvi kivonatot követelők főkolomposa. Erre konkrét bizonyítékok – felvételek, újságcikkek, stb. – vannak, de ő akkor is faarccal tagad és inkább hozzáteszi a szokásos szöveget. Azaz hogy a média hazudik.

És erre lassacskán naponta ad példát. Közölte, hogy az ő elnöki beiktatásán a valaha volt legnagyobb tömeg vett részt. Az amerikai média fotókkal, tömegbecsléssel és szakértőkkel bizonyította, hogy ez nem így volt. Trump erre mit tett? Kiküldte szóvivőjét élete első fehér házi sajtótájékoztatóra és elmondatta vele: igenis az ő beiktatásán voltak a legtöbben. Majd elment a CIA főhadiszállására és maga is elismételte, amit előtte Sean Spicer kénytelen volt: csakazértis az ő beiktatásán voltak a legtöbben. Még azt is hozzátette, hogy Isten annyira szereti, hogy amint kiállt és beszélni kezdett a beiktatásán, kisütött a nap. Miközben mindenki aki ott volt, vagy tévén nézte az eseményt, látta: zuhogott az eső, Trump emberei is esernyővel a kezükben hallgatták főnöküket.

Ilyenkor Trump mindig hozzáteszi, hogy csak a média hazudik, mert alá akarja ásni! Mindig, mindenért a média a hibás – miután orosz kapcsolatai miatt kénytelen volt kirúgni Michael Flynn tábornokot a nemzetbiztonsági tanácsadói posztjáról, kiállt a média elé és közölte, hogy Flynn fantasztikus ember, csak a média igaztalan támadásainak áldozata lett. Klasszikus gaslighting.

Mégis, mire jó ez? Arra, hogy összezavarja azokat, akik nem követik minden percben a politikát, és nem emlékeznek pontosan, mi is történt pontosan hetekkel vagy hónapokkal korábban. Azaz az átlagos szavazókat. Mert mit hallanak meg belőle? Hogy Trump tagadja a vádakat, és hogy már nem is tudják, kinek lehet hinni. Összezavarodnak, nem bíznak meg abban, amit olvasnak – és abban sem, hogy maguk meg tudják ítélni, mit higgyenek el és mit ne. Inkább nem hisznek senkinek. És Trump épp ezt akarja.

Ez egyébként nem új taktika, csak Amerikában nem használták eddig politikusok. Autokratikus rendszerek tipikus fegyvere – az orosz propagandagépezetnek például kedvenc eszköze. Amikor például lelőtték a maláj repülőgépet Ukrajna felett, és még nem lehetett tudni, mi történt, az orosz tévécsatornák azonnal benyomultak az információs űrbe az elméleteikkel. Volt ott minden: valakik Putyin gépének hitték, azért célozták meg. Eleve halottakkal volt teli a gép. Az ukránok voltak. Magától zuhant le. Egy vadászgép lőtte le. Annyi elméletet adtak a nézőknek, hogy azok már nem is tudták, mit higgyenek, és inkább semmit sem hittek el.

A Washinton Post megkérdezett egy szakértőt arról, valóban gaslighting-e, amit az amerikai elnök csinál. Naveen Joshi szerint nem kellene ennyire szabadon dobálózni a szóval, mint azt a média jelenleg teszi, mert akkor el fogja veszíteni a valódi jelentését, de azt is hozzátette: Trump igenis gyakran ehhez a módszerhez folyamodik.