A Baltimore Sun szerkesztőségében jártam múlt pénteken a Humphrey-program jóvoltából – minden pénteken elvisznek minket egy izgalmas helyre vagy előadókat hívnak. Átruccantunk tehát a szomszédba, a kevésbé csillogó és Washingtonnál is több problémával küzdő Baltimore-ba. A korrupció és fegyveres erőszak mindennapos témái a Baltimore Sun oldalainak, a bűnügyi riporter szinte kétnaponta áldozatok hozzátartozóit interjúvolja. A város most épp azért drukkol, hogy év végéig ne emelkedjen 200 fölé a gyilkosságok száma, de erre kicsi az esély. (Tudom, tudom, ideje lenne elkezdenem nézni a The Wire-t, most kaptam bőven inspirációt!)

Az 1837-ben alapított Baltimore Sun szerkesztősége szürke és kopottas, a hangulata erősen emlékeztet a Népszabadság régi, bécsi úti székházára. Sok nehézségen ment át a szerkesztőség az elmúlt években, mint a világon talán az összes. Négy újságíró és egy szerkesztő ült le velünk beszélgetni, ők úgy saccolták, tíz évvel ezelőtt négyszázan dolgoztak a szerkesztőségben, ma körülbelül kétszázan. Oda lett a belföldi és külföldi tudósítói hálózat is  – a legutolsó ember, akit hazahívtak külföldről a dél-afrikai tudósító volt. Hétköznap a Wikipédia szerint 177 ezer példány fogy a lapból, vasárnap 309 ezer. A tulajdonos a chicagói Tribune Publishing – olyan lapok tartoznak még hozzájuk, mint a Los Angeles Times vagy a Chicago Tribune.

Az elbocsátásokban az “élen jártak”, már 2006-2007 környékén túl voltak rajta. Azóta a létszám stagnált, ám a legutóbbi hír az, hogy az egyetlen oknyomozó újságíró mellé felvettek még négyet, tehát egész csapatot hoztak létre. A kiadó szerint nagyobb hangsúlyt kell a nagy lélegzetű, értékes munkákra fektetni.

Az online világgal is küzdöttek, mint minden nyomtatott lap: eleinte külön online szerkesztőség volt, teljesen külön irodában. Ám hamarosan rájöttek, hogy nincs értelme duplikálni a munkát, ezért az online csapatot beköltöztették a “nagy” szerkesztőségbe” és azóta integráltan dolgoznak.

A riporterek szerint mindenki nagyon hamar megtanulta a nyomtatott lap újságírói közül is, hogy nem elég egyetlen cikket írni egy nap. Ha sztorijuk van, abból azonnal adni kell egy rövid anyagot az online verzióba, majd azt legalább óránként frissíteni, miközben a nyomtatásba szánt verzión dolgoznak. Néha még blogolnak is a témáról.

A cikkeket maguk teszik be az online rendszerbe, nincs külön csapat a cikkek online megjelentetésére. Ez persze azzal jár, hogy kevesebb szem lát mindent, ami megjelenik, legfeljebb egy szerkesztő olvassa el őket, nem pedig négy-öt mint a nyomtatott lap esetében.

(Ez azért izgalmas, mert a még a digitális innovációban vezető szerepet játszó New York Times is küszködik a print és az online kiadás együttes elkészítésével, mint az a néhány hónappal ezelőtt kiszivárgott belső jelentésből is kiderült.)

Külön csapat csak az online címlap berendezésére és a közösségi média kezelésére van. A címlapot kezelők folyamatosan figyelik, melyik sztorik teljesítenek jól, és azokat próbálják még erősebben futtatni, illetve tovább fejleszteni. Van, hogy ők rendelnek anyagot egy-egy újságírótól, mert tudják, hogy az jól futna aznap.

Arra, hogy a közösségi médiában terjessze a Baltimore Sun anyagait, a szerkesztőség három fős csapatot állított fel. A tárgyaló falán pedig, ahol beszélgettünk, egy A4-es papíron, szép színes nyomtatásban ott lógtak a 2014-es év “közösségi média-céljai”, azaz hogy hány százalékkal kell növelni a Facebook vagy a Twitter irányából érkező kattintásokat a weboldalon.

Hogy mi vette rá az újságírókat, hogy az internetre is dolgozzanak? “A félelem” hangzott az első válasz, majd hozzátették: egyszerűen belátták, hogy ez a jövő. A Baltimore Sun online kiadása már fizetős, és ez állítólag jó döntés volt üzleti szempontból is.

A riportereket, akikkel beszélgettünk, nem nagyon érdekelte, az internetre vagy a nyomtatott újságba írnak. Csak az, hogy mit: vérbeli újságírók, akiknek nem számít más, mint hogy leleplezzék a korrupt politikust vagy hivatalnokot, vagy hogy elmondják a legutóbbi tragikus gyilkosság történetét. Hogy ehhez nekik kell betenni a cikket az online rendszerbe? Az mellékes.