Hamar megtanultam, hogy nem mindegy, hogyan szólítod a repteret. No és azt, hogy a politikai csatározások a témához általában egészségesen hozzáálló amerikaiaknak is az agyára mennek néha.

Hamar megtanultam, hogy nem mindegy, hogyan szólítod a repteret. No és azt, hogy a politikai csatározások a témához általában egészségesen hozzáálló amerikaiaknak is az agyára mennek néha.
A múlt hétvégi konferencia másik lebilincselő előadója az eredetileg új zélandi Peter Bale volt. Másfél évtizedig volt szerkesztő és tudósító… Read more A nyomtatott lap ma már luxustermék
Az, hogy itt töltitek a péntek estét és az egész szombatot, azt jelenti, hogy nagyon elkötelezettek vagytok az újságírás iránt.… Read more Öt lélegzetelállító példa a digitális újságírás világából
Több mint egy hónapja nem írtam ide. Úgy tűnik, a blog lett az áldozata annak, hogy a második félévben sokkal jobb órákat sikerült felvennem, és hogy a gyakornoki munkámat is elkezdtem. Minden nap rengeteg betűt ütök le, arra sem idő, sem energia, hogy ide is írjak.
A suli csak január közepén kezdődik újra, a pénzünk nagy részét elköltöttük az utazásokra (jobb helyre nem is mehetett volna), odakint pedig meglehetősen hideg van, bőven volt időm elmerülni azokba a könyvekbe, amelyeket még ősszel gyűjtöttem össze, hogy mindenképpen el kell őket olvasni. Ez tehát most itt egy olvasónapló-féle. A listával még nem végeztem, természetesen, de röviden összefoglalom, amiket olvastam, hátha valaki kedvet kap hozzájuk.
Obama különösen erős kézzel csap le a kormányzati titkokat kiszivárogtatókra, illetve az újságírókra, akik az információkat nyilvánosságra hozzák.
A Washington Post már-már olyan jó, mint a Watergate-ügy idején volt, amikor elnököt buktatott, a konkurenseinek pedig oda kell figyelnie… Read more A New York Times odáig van az új Washington Postért
Figyu, öt perc múlva kezdődik az órám, és a Washington Post egyik multimédiás guruja jön vendégelőadónak, nem jössz te is?… Read more Tippek a Washington Post egyik digitális gurujától