Legyél te is Twitter-sztár!

 

Harminc évvel ezelőtt, amikor újságíróként dolgoztam, nem kellett azzal foglalkozni, hogyan jutnak el a cikkeim az olvasókhoz – mesélte az egyik tanárom, Leslie Walker a csillogó szemű tanítványoknak az órán. – Voltak szép nagy nyomadgépek és teherautók, és másnap reggel milliók ajtajában volt ott, amit írtam. Ma ez már nincs így! Az újságíróknak aktívan részt kell venniük abban, hogy eljuttassák a cikkeiket az olvasókhoz, népszerűsíteni kell őket a közösségi médiában” magyarázta.
Ez volt az egyik legfontosabb üzenete a The New York Times tavasszal kiszivárgott titkos jelentésének is. Nem elég arra várni, hogy az olvasó meglátogassa az újság weboldalát, hanem aktívan utánuk kell menni.
A The American Journalism Review pedig 18 szerkesztőségben kérdezett körbe, hogy mennyire veszik komolyan a Twitter- és Facebook-műszakot az újságírók esetében. A végkövetkeztetés az volt: a legtöbb helyen nem teszik kötelezővé az aktív jelenlétet a közösségi médiában, de jó pontnak számít, és szinte mindenki használja is. Sőt, tanfolyamokat is tartanak nekik, hogy minél ügyesebben használják azokat is, amelyek nem annyira ismertek – mint például a Pinterest vagy a Google+.
Mert bizony bármilyen közösségi oldal, app vagy kommunikáció szolgáltatás megjelenik, az újságok azonnal használni kezdik, hiszen az olvasót azon a platformon kell elérni, amit használ. Ez odáig fajult, hogy vannak, ahol már a Yo applikációt is használják. Ez nem jó másra, mint arra, hogy barátainknak, ismerőseinknek küldjünk annyit, hogy “Yo.” The a Washington Post már ezt az egybites kommunikációs csatornát is használja: regisztrált követői kapnak egy “Yo” üzenetet minden alkalommal, amikor újabb cikket publikálnak az NSA-kiszivárogtatásról.
Az AJR idéz egy felmérést, amely szerint az amerikai újságírók 60 százaléka van fenn a Twitteren, de nem mindenki aktív. Elsősorban a print lapoknál dolgozók azok tartoznak az utóbbiak közé. Említenek egy érdekes példát: a NYT új főszerkesztője, Dean Baquet ugyan regisztrált a mikroblog-oldalra, de a cikk írásának pillanatában egyetlen egy tweetet sem írt még hatezer követője számára. A BuzzFeed főszerkesztője ekkor már 81 ezer tweetnél tartott és több mint 170 ezer követőt gyűjtött.
Tippek és trükkök
A weblapok, újságok hivatalos Twitter- és Facebook-felületük kezelését viszont profikra bízzák, vagy a szerkesztők csinálják. A minap az egyik órámon Lisa Rossi, az ajr.org szerkesztője osztotta meg a csoporttal, ő hogyan kezeli a magazin twitterét, és “hogyan legyél Twitter-rockszár.”
1. Alapok: egy hírportál vagy újság twitter-oldalán egyszerűen és világosan kell fogalmazni. A legérdeksebb hírmorzsákat kell tömören előadni, lehetőleg szleng nélkül.
2. De legyen a tweet olyan, mintha elő legyen egyértelmű, hogy ember írta. A robot által automatikusan tweetelt cikkeket senki sem szereti és nem is olvassa.
3. Legalább 20 karakterrel legyen rövidenn a tweet, mint a maximum, hogy aki megosztja (retweeteli) az tudjon hozzá kommentárt fűzni.
4. Hasznos az is, ha más médium tartalmát osztja meg egy lap. Ez a “Mit gondoltok erről a hírről?” típusú tweet. Fontos: mindig legyen egy link az eredeti cikkhez és mindig legyen ott a forrás.
5. Jól kell megválasztani a #hashtageket. Nem kell túl sok, de az 1-2 amit használsz, legyen hatékony. Érdemes rákeresni a Twitteren és a Google Trends-en is, hogy mik a népszerű keresőszavak.
6. Számok, számok, számok. A közösségi média imádja a számokat, és kattint rá. Mennyibe került az új stadion, hányan férnek bele, hányan jelentkeztek főiskolára és egyetemre…
7.Legyen hozzá fotó vagy grafika! A gifek is jól működnek, bármit be lehet illeszteni a giphy.com-ról, csak legyen itt is hivatkozás! Lopni csúnya dolog.
8. Be kell tagelni, jelölni azokat az embereket, akiknek az adott téma véleményvezéreit, vagy közük van hozzá. Ezzel felhívjuk a figyelmüket az adott cikkre, és jó eséllyel továbbosztják a saját követőiknek.
9. Ha valaki megszólal az adott cikkben, őt is jelöljük be, ezzel megköszönve a segítségét. Szinte biztos, hogy továbbosztja.
10. Ölelések! A fent is említett, rengeteg követővel rendelkező véleményvezérek twitterét folyamatosan követni kell, és ott lájkolni, a posztokat továbbosztani, felvenni a kedvencek közé. Egy idő után feltűnik majd neki, és imádni fog minket érte, és viszonzásképp ő is osztja majd a mi posztjainkat. “Meg kell kicsit ölelgetni az embereket az interneten és nagyon kedvesek lesznek” mondta Lisa. Hozzátette, hogy bizony kicsit rosszul érzi magát ő is ettől a “célzott kedvességtől” mert van benne egy adag számítás. De mindent az olvasókért!
+1. Ne légy negatív! Nyíltan kritizálni embereket, intézményeket csak nagyon indokolt esetben szabad, és inkább nem kell. És nem érdemes hosszú Twitter-háborúkba és sárdobálásba bonyolódni sem.
És Lisa azt ígérte, lesz majd Facebook-óra is…

 

“Harminc évvel ezelőtt, amikor fiatal újságíróként dolgoztam, nem kellett azzal foglalkozni, hogyan jutnak el a cikkeim az olvasókhoz” mesélte az egyik tanárom, Leslie Walker a csillogó szemű tanítványoknak az órán. “Voltak szép nagy nyomdagépek és teherautók, és másnap reggel milliók ajtajában volt ott, amit írtam. Ez ma már nincs így! Az újságíróknak aktívan részt kell venniük abban, hogy eljuttassák a cikkeiket az olvasókhoz, népszerűsíteni kell őket a közösségi médiában” magyarázta.

Ez volt az egyik legfontosabb üzenete a The New York Times (NYT) tavasszal kiszivárgott titkos jelentésének is. Nem elég arra várni, hogy az olvasó meglátogassa az újság weboldalát, hanem aktívan utánuk kell menni. Oda, ahol vannak – ha a Twitteren meg a Facebookon, akkor oda. 

A The American Journalism Review (AJR) pedig 18 szerkesztőségben kérdezett körbe, hogy mennyire veszik komolyan a Twitter- és Facebook-műszakot az újságírók esetében. A végkövetkeztetés az volt: a legtöbb helyen nem teszik kötelezővé az aktív jelenlétet a közösségi médiában, de jó pontnak számít, és szinte mindenki használja is. Sőt, tanfolyamokat is tartanak nekik, hogy minél ügyesebben használják azokat is, amelyek nem annyira ismertek, mint például a Pinterest vagy a Google+.

Bármilyen közösségi oldal, app vagy kommunikáció szolgáltatás megjelenik, az újságok azonnal használni kezdik, hiszen az olvasót azon a platformon kell elérni, amit használ. Ez odáig fajult, hogy van, ahol már a Yo applikációt is használják. Ez nem jó semmi egyébre, csak arra, hogy barátainknak, ismerőseinknek küldjünk annyit, hogy “Yo.” De a Washington Post már ezt az egybites kommunikációs csatornát is használja: regisztrált követői kapnak egy “Yo” üzenetet minden alkalommal, amikor újabb cikket publikálnak az NSA-kiszivárogtatásról.

A fent idézett AJR-cikk ismertet egy felmérést, amely szerint az amerikai újságírók 60 százaléka van fenn a Twitteren, de nem mindenki aktív. Elsősorban a print lapoknál dolgozók azok tartoznak az utóbbiak közé. Említenek egy érdekes példát: a NYT új főszerkesztője, Dean Baquet ugyan regisztrált a mikroblog-oldalra, de a cikk írásának pillanatában egyetlen egy tweetet sem írt még hatezer követője számára. A BuzzFeed főszerkesztője ekkor már 81 ezer tweetnél tartott és több mint 170 ezer követőt gyűjtött.

10+1 tipp hivatásos tweetelőknek

A weblapok, újságok hivatalos Twitter- és Facebook-felületük kezelését viszont profikra bízzák, vagy a szerkesztők csinálják. A minap az egyik órámon Lisa Rossi, az AJR szerkesztője osztotta meg a csoporttal, ő hogyan kezeli a magazin twitterét, és azt, “hogyan legyél te is Twitter-rockszár.”

1. Alapok: egy hírportál vagy újság twitter-oldalán egyszerűen és világosan kell fogalmazni. A legérdeksebb hírmorzsákat kell tömören előadni, lehetőleg szleng nélkül. Jól működnek az érdeklődést felkeltő kérdések.

2. Legyen a tweet laza, legyen egyértelmű, hogy ember írta. A robot által automatikusan tweetelt cikkeket senki sem szereti és nem is olvassa.

3. Legalább 20 karakterrel legyen rövidebb a tweet, mint a maximum 140 karakter, hogy aki megosztja (retweeteli) az tudjon hozzá kommentárt fűzni.

4. Hasznos az is, ha nem a saját, hanem más médium tartalmát osztja meg egy lap. Ez a “Mit gondoltok erről a hírről?” típusú tweet. Fontos: mindig legyen egy link az eredeti cikkhez és mindig legyen ott a forrás.

5. Jól kell megválasztani a #hashtageket. Nem kell túl sok, de az az egy-két kulcsszó, amit használsz, legyen hatékony. Érdemes rákeresni a Twitteren és a Google Trends-en is, hogy mik a népszerű keresőszavak.

6. Számok, számok, számok. A közösségi média imádja a számokat, és kattint rá. Mennyibe került az új stadion, hányan férnek bele, hányan jelentkeztek főiskolára és egyetemre…

7. Legyen hozzá fotó vagy grafika! A humoros gifek különösen jól működnek, bármit be lehet illeszteni a giphy.com-ról, csak legyen itt is hivatkozás! Lopni csúnya dolog.

8. Be kell tagelni, jelölni az adott téma véleményvezéreit. Ezzel felhívjuk a figyelmüket az adott cikkre, és jó eséllyel továbbosztják a saját követőiknek.

9. Ha valaki megszólal az adott cikkben, őt is jelöljük be, ezzel megköszönve a segítségét. Szinte biztos, hogy továbbosztja.

10. Ölelések! A fent is említett, rengeteg követővel rendelkező véleményvezérek twitterét folyamatosan követni kell, és ott lájkolni, a posztokat továbbosztani, felvenni a kedvencek közé. Egy idő után feltűnik majd neki, és imádni fog minket érte, és viszonzásképp ő is osztja majd a mi posztjainkat. “Meg kell kicsit ölelgetni az embereket az interneten és nagyon kedvesek lesznek” mondta Lisa. Hozzátette, hogy bizony kicsit rosszul érzi magát ő is ettől a “célzott kedvességtől” mert van benne egy adag számítás. De mindent az olvasókért!

+1. Ne légy negatív! Nyíltan kritizálni embereket, intézményeket csak nagyon indokolt esetben szabad. Nem érdemes hosszú Twitter-háborúkba és sárdobálásba bonyolódni sem.

(És Lisa azt ígérte, lesz majd Facebook-óra is…)

Még több tipp

Erica Andreson “twittermágus” gyakorlatias tippjei újságíróknak a PBS Mediashift oldalán

Sarah Marshall rövid, de hasznos listája.

Újságíró vagyok, tweetelnék, de nem tudom, miről. A Columbia Journalism Review segít! Fontos tippek kezdődknek, többek közt arról: ne ülj egész nap a Twitter előtt, mert különben megőrülsz.

Journalist’s Toolbox – kimeríthetetlen Twitter-eszköztár a sajtó számára!

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s